ANARCHIZMUS  

Az anarchia sz� g�r�g eredetû. Jelent�se sz� szerint: "uralom n�lk�l", vagyis egy olyan �llapotot jel�l, melyben az emberek int�zm�nyes�tett hatalom, �llam n�lk�l �lnek.

Az anarchia szabad emberek testv�ri t�rsadalma. Nem a t�k�letess�gre, az abszol�t eszme megval�s�t�s�ra, hanem a mindenki jav�t szolg�ltat� fejl�d�sre �s kiteljesed�sre t�rekszik. A szolidarit�s, a b�ke, az egyenl�s�g �s a szabads�g elvein alapul. Mihail Bakunyin szerint:

"Csak akkor lehet�nk szabadok, ha nem csak saj�t szabads�gunk�rt, hanem embert�rsaink szabads�g��rt is harcolunk. Szabads�gom egyben m�sok szabads�ga, minthogy sem gondolatban, sem a val�s�gban nem lehetek igaz�n szabad, csak ha szabads�gom �s jogaim m�sok szabads�g�ban �s jogaiban nyer igazol�st, meger�s�t�st."

Az anarchist�k az �llam elt�rl�s�vel, a tekint�lyre �p�l� politikai rend lerombol�s�t; illetve a jogi �s hivatalos kapcsolatok megszûn�s�vel, az �rdekek �sszhangj�n �s �nszervez�d�sen alapul� t�rsadalom megteremt�s�t hirdetik. Ennek a negat�v hatalomnak a gyeng�l�s�vel, a t�rsadalom egyre ink�bb kihoz mag�b�l mindent, ami csak a kor fejletts�gi szintje mellett lehets�ges. A hatalom elt�rl�se �sszed�nti azt a rendszert, mely a t�rsadalmi energi�t egy szûk csoport szolg�lat�ba �ll�tja.

Ahhoz, hogy jobban �rthess�k az anarchizmus l�nyeg�t, fontos hogy tudjuk, val�j�ban mi is a hib�ja b�rmely k�zponti hatalmon alapul� t�rsadalomnak.

Eleve "bûn" az, hogy alig n�h�nyan uralkodni akarnak ak�rcsak egy emberen is, hiszen senkinek sincs joga m�sok felett rendelkezni, m�sokat elnyomni. Hatalom, uralom, er�szak: ezek szinon�m�k. A mindennapjainkba belesz�tt er�szak biztos�tja az �llam �s a t�ke (vagyonos oszt�ly) uralm�t. Hiszen minden t�rv�ny eleve olyan �ltal�nos szinten fogalmaz, hogy sz�ks�gk�ppen nincs tekintettel az egy�nek, mint individuumok konkr�t helyzet�re, �rdekeire. Mivel �gy a t�rv�ny nem lehet emberre szabott, az embert szabj�k a t�rv�nyekhez, �s ebben ism�t jelen van az er�szak.

A korm�nyzat mindig gy�vas�gra szokatta az al�vetetteket, s min�l ink�bb fokozza hatalm�t, ann�l ink�bb n�lk�l�zhetetlenn� v�lik. Kiforgatja az igazs�gr�l alkotott fogalmunkat, amikor �gy l�p fel mint a jogok �re �s a k�teless�gek v�grehajt�ja. Bûnt�nynek ny�lv�n�t �s b�ntet minden olyan tettet, mely s�rti vagy fenyegeti az uralkod�k �s vagyonosok el�jogait, azonk�v�l igazs�gosnak �s t�rv�nyesnek ki�ltja ki, a szeg�nyek legal�val�bb kizs�km�nyol�s�t, azt a lass� �s szakadatlan anyagi �s erk�lcsi puszt�t�st, amit a vagyonosok visznek v�gbe a nincstelenek k�z�tt. Mindezekb�l egy�rtelmûen l�tszik, hogy a hatalom nem a n�p jav�t akarja szolg�lni � mint ahogyan ezt oly gyakran �s el�szeretettel hangoztatja � hanem csak az embereket nyomorba d�nt� tulajdonos oszt�ly v�delm�t v�lasztja feladat�ul.

A korm�nyzat nem akarhatja, hogy a t�rsadalom sz�tessen, mert akkor az uralkod� oszt�ly elveszten� gazdags�g�nak forr�s�t. Viszont azt sem engedheti meg, hogy a t�rsadalom maga gondoskodj�k mag�r�l, mert akkor hamar kider�lne, hogy az �llamnak nincs m�s c�lja csak a t�ke v�delme. Igy h�t �rezv�n az igazs�g szor�t�s�t a hatalom hitv�nyul az�rt im�dkozik, hogy a szabads�g �gye ameddig lehet elod�z�dj�k.

Az er�szak j�v� vagy rossz� az �t�lkez� sz�m�ra v�lik. Ugyanaz a gyilkos indulat egyszer gonosztev�, m�sszor magasztosult forradalm�r ereje. Az anarchizmus elvben olyan n�zetrendszer, ahonnan n�zve az er�szak semmilyen form�ja sem j�. Az anarchizmus elutas�t minden fizikai vagy lelki er�szakot. Az anarchist�k emiatt f�lelmetesnek tûnnek az egyfolyt�ban er�szakot alkalmaz� hatalom szem�ben. Hiszen m�g a magukat legszabadabbnak tart� demokrat�kat is figyelmeztetik, hogy az � hatalmuk is elnyom�son alapszik. Igy a hatalom nem sz�vesen �l egy�tt az anarchist�kkal. Ezek ut�n m�r logikus, hogy a rend v�delmez�i mi�rt �polj�k oly gondosan a k�zhiedelmet, hogy az anarchia: k�osz, zûrzavar, terrorizmus. �gy nem csoda, hogy a t�j�kozatlanok nagy r�sze az anarchia sz� hallat�n valami m�rhetetlen brutalit�sra, er�szakra asszoci�l.

Az, hogy a korm�nyzat, a t�rsadalmi �let elengedhetetlen eleme, �s �gy a korm�nyzat n�lk�li t�rsadalom a k�osz �llapot�ba s�llyedne: el��t�let. De ennek ellen�re ez a felfog�s v�lt �ltal�noss�, s �gy a t�bbs�g sz�m�ra term�szetes �s logikus, hogy az anarchia csakis k�oszt jelenthet. Pedig az abszol�t f�ggetlens�g azonos a t�rsadalom lerombol�s�val, l�v�n hogy a t�rsadalmi �let k�lcs�n�s f�gg�s�gi viszonyok �sszess�ge.

Most, amikor az olvas� m�r "mindent tud", megpr�b�lja elk�pzelni az �ltalunk �h�tott t�rsadalmat, s a szabad t�rsadalomban felmer�l� probl�m�kra vonatkoz� k�rd�sek hossz� sora fogalmaz�dik meg benne. El�sz�r is. Mi � az anarchist�k � nem vagyunk pr�f�t�k. F�k�nt, mivel jelenlegi tapasztalataink meghat�rozz�k, hogy hogyan gondolkozunk bizonyos probl�m�kr�l, �gy elk�pzel�seink �rv�nye nem felt�tlen�l terjeszthet� ki a j�v�ben el��ll� m�s �llapotokra. Az anarchi�t ilyen szempontb�l els�sorban m�dszernek kell tekinten�nk. Az anarchist�k �jfajta m�dszert aj�nlanak: a kezdem�nyez�st �s a szervez�d�s szabads�g�t, b�r ez csak akkor val�sulhat meg teljesen, ha lehet�v� tett�k, hogy a t�rsadalmi javak felett mindenki egyform�n rendelkezz�k. Ez a m�dszer a szabad t�rsul�sokon kereszt�l a szolidarit�s elv�nek teljes gy�zelm�hez vezet. Ha a probl�m�kat ebb�l a szempontb�l k�zel�tj�k meg, vil�goss� v�lik, hogy az ellen�nk felhozott �rvek csak al�t�masztj�k elk�pzel�seinket, mivel az anarchia jel�li ki azt az utat, melyen elindulva, az emberi sz�ks�gleteknek legmegfelel�bb megold�sok fokozatosan kikis�rletezhet�ek. A mindenkori kizs�km�nyol� oszt�ly nem tudn� fenntartani hatalm�t, ha val�di term�szet�t nem rejten� a k�zhaszn�s�g �larca m�g�. A t�rsadalom k�ls� �s bels� v�delme (hadsereg, rend�rs�g, igazs�gszolg�ltat�s), �s a szoci�lis int�zm�nyek (pl.: eg�szs�g�gy) azok a feladatok, melyek miatt a korm�nyz�st n�lk�l�zhetetlennek tartj�k. Sokan azt hiszik, hogy ha nem volna rend�rs�g �s b�r�s�g, akkor az emberek szabadon gyilkolhatn�nak, b�ntalmazhatn�nak m�sokat. Elk�pzel�seik szerint az anarchist�k valami olyan furcsa szabads�got szeretn�nek, ami s�rti vagy felsz�molja m�sok szabads�g�t!? A t�rsadalmat munk�s�nkorm�nyzatok, szakszervezetek, szabad munk�s-, di�k- �s lak�tan�csok f�der�ci�ja is k�pes eligaz�tani. Tekint�lyelv, b�rokr�cia �s hatalom n�lk�l.

Az anarchist�k a t�rsadalom �nv�delm�hez val� jog�t nem t�vesztik �ssze a b�ntet�shez val� joggal. Ak�rhogy is v�lekedjenek, az biztos, hogy senki sem hagyn�, hogy b�ntetlen�l t�madjanak szabads�ga ellen. �s v�g�l az a gondolat, hogy mindez "nagyon sz�p �s j�", de az emberek "�nz�ek" �s "hatalomra v�gynak", szint�n csak a mi elk�pzel�seinket t�masztja al�. Maga az �nz�s k�nyszer�ten� az embert �s a t�rsadalmat egy�ttmûk�d�sre, azaz az egy�n �s a t�rsadalom �rdekeinek egybees�s�vel, az egoizmus �s az altruizmus* egy �rz�sben olvad �ssze.